Negyven éve halt meg Mies van der Rohe (updated)
Ludwig Mies Van Der Rohe (1886-1969)
Már a húszas évek elejétől fogva az újabb technológiai lehetőségeket kiaknázó modern és harmonikus épületeket tervezett, de ezek nem valósultak meg. Később modern villák tervezésével kezdték megbízni. Ilyen megbízásra készült a Tugendhat-villa is a csehországi Brnóban (1930). Ez a csodaszép épület, a 20. század egyik legjelentősebb lakóépületének számít. A korunkban épült sok hasonló villa eredetije.
Még 1927-ben megtervezte a barcelonai nemzetközi kiállítás német pavilonját. Ez a lapos tetős alacsony épület világhírt hozott neki a benne rejlő "folyékony tér" miatt. A helyiségeket mézszínű ónixból, zöld márványból és tejüvegből készült falak választották el, A falakat tetszés szerint lehetett mozgatni a használók szükségletei szerint.
Ide tervezte a híres Barcelona heverőt is.
Fémvázas és bőr ülőkés fotelje, ma már megszokott tárgyi kultúránk jelentős része az ő iparművészeti eszméit tükrözi. Az egyszerűség, az emberszabású berendezés követelményeit ma leginkább a skandináv bútorokon követhetjük nyomon.
Épületein nem tűrte a cikornyát, külsejüknek „őszintén” ki kellett fejezniük a belső funkciókat. Végigvitte ezt a racionalitást, a dekorációmentes puritán minimalizmust.
A harmincas évek elejétől ő volt a Bauhaus iskola igazgatója. Az intézményben nemcsak oktatás folyt. Tanárai s diákjai egységes alkotói közösségben működtek. Köztük Moholy-Nagy, Kandinszkij, Paul Klee. Mies van der Rohe igazgatói ideje alatt minden tőle elvárhatót megtett a Bauhaus politikamentességének megőrzéséért. Brosúrát is készített, amelyben a mérnöki és művészi rációnak a fajiságról handabandázó, hisztérikusan és agresszívan nyomuló egypárti (náci) befolyás elleni védelmét kísérelte meg a következő állásfoglalásával:
„A Bauhausnak a modern kultúra megteremtésére tett erőfeszítései ellenére sem kell átpolitizált korunkban elköteleződnie valamely párt iránt”.
Mies minden erőfeszítése ellenére sem sikerült az intézményben a náci hisztériától mentes légkört fenntartani. A tanintézet alapfeladatai révén mindenképpen érintkezett a társadalmi környezettel, amely az oktatási folyamatra is hatott. A korabeli - egyre inkább totalitárius politikai légkörben - kívülről a Bauhaus, mint idegen test, netán baloldali szervezet jelent meg.
1932. októbet 1-jétől korábbi helyén, Dessau városban az intézmény fenntartása lehetetlenné vált. Mies a Bauhaust átköltöztette Berlinbe és magánintézetként működtette egy használaton kívüli gyárépületben. 1933. április 11-én a Gestapo lepecsételte az épületet. Az intézmény újraindítására tett sorozatos kísérletek eredménytelenek maradtak. Nem sokkal ezután Mies van der Rohe a Bauhaust –annak várható hivatalos megszüntetése előtt – bezárta.
1937-ben az USÁ-ba emigrált, a következő évtizedekben a chicagoi műegyetem építész tanszékének vezetőjeként dolgozott. Művészi minimalista házakat tervezett, köztük van a méltán világhírű Farnsworth House, amely egy ilyen nevű orvosnő hétvégi háza lett. Ennek megvalósításában a Tugendhat villa terveit fejlesztette tovább.
Az alaprajzon a hátsó épületrész is látható. Egy ehhez egészen hasonló budai villát néha magam is meglátogatok.
Ő kezdeményezte az üveg-acél felhőkarcolók építését s 1964-ben megalkotta a Seagram Building nevet viselő építményt. Akkor ez forradalmi újítás volt.
Ma már az esztétikum sok magasház külső megformálásában is láthatóbb szerephez jut, a Bauhaus-korszakon pedig a jelek szerint már régen túllépett a világ. De nemcsak a kegyelet miatt becsülendők a kisebb-nagyobb részben túlhaladott művészettörténeti korszakok kiemelkedő alkotói. Mindegyik stílusirányzat rajta hagyja a bélyegét az utódokon is, akik sok értéket meríthetnek a korábbi alkotásokból. Mies és legnagyobb pályatársai: Walter Gropius, a Bauhaus alapítója, Le Corbusier, Frank Lloyd Wright, Alvar Alto szerint az építőművésznek az emberi környezet egészét kell alakítania a természettel összhangban. Örökségüknek ez lehet az egyik legfontosabb része.
Kiegészítés és frissítés keretében alább a párizsi Défense látható:
A bauhaus mindig is a legélhetőbbnek látszott a szememben. Kár, hogy sose volt pénzünk ilyen házban venni lakást. Mostanában mintha a loft lakások minimalista berendezése állna szemléleti rokonságban az egykori bauhaussal.
nekem volt szerencsém igaz bauhaus stílusú iskolába járni, de akkor még nem tudtam,hogy ezt a stílust képviseli.
nagyon szeretem amúgy:)
Akimoto, valóban élhető, emberléptékű, a berendezés pedig szinte egyenértékű az építménnyel. Ha a szobákban kevés praktikus, jó minőségű bútor van, akkor érezhetően a lakó a fő szereplő. Jónéhány budapesti loft és sok Stockholm környéki lakóház.
Évi, mindig tudtam, hogy jó iskolád volt... - Az a stílus természetesen Bécsben is hódított, ami nem meglepő. És, ha nem is Bauhaus, de teljesen modern egy moszkvai épület. Persze, nem valamelyik sztálini felhőkarcoló, hanem a statisztikai intézet a húszas évekből, Le Corbusier-től.
Azt hiszem, hogy a modern, mégis szép felhőkarcoló stílus a párizsi Défense negyeddel kezdődött a hetvenes években. Ez is acél és üveg, de mindkettő speciális színű és formájú. Az ezredforduló táján aztán "beindultak" a ferde, esetleg csavart alakzatok, netán forgó építmények és a szerintem esztelen magassági rekordhajsza, mely meg sem áll ezer méterig.
(5) Büyük: A felhőkarcolók Ázsiában is nagy magassági és furcsasági versenyben vannak. Az égboltra rajzolt sziluettjeik a városok tartós ikonjaivá váltak. Nekem a legérdekesebbnek Kuala Lumpur égbe vésett grafikonja tűnik.
A new-yorki WTC - t Minoru Yamasaki tervezte. Nem ő tehetett róla, hogy tragikus véget ért. Az csak kb. 450 méteres volt, 110 emelettel. 1973-ban készült el.
Büyük, Kalas ##5,6: rám különösen nyomasztóan hatnak a szűk utcák mentén magasodó égbenyúló épületek. Széles sugárutakon meg a gyalogos érezheti elveszettnek magát, ott autózni kell. Egy kerttel övezett egyszintes (akár) bauhaus évekkel hosszabbíthatja meg az ember életét.
"a mérnöki és művészi rációnak a fajiságról handabandázó, hisztérikusan és agresszívan nyomuló egypárti (náci) befolyás elleni védelmét kísérelte meg" - Tervein is látszik, hogy az építész alaposan kidolgozta a maga szakmai teóriáját, határozott képzőművészeti eszméi voltak, részletes esztétikai koncepcióval rendelkezett. Ehhez senkitől sem kért világnézeti eligazítást, maga szabta alkotásainak a törvényt. Nem a Volk, vagy a Reich nagyságát kifejező bombasztikus épületeket emelt. A nacionalizmusba belevakult ideológusok ezt nem bírták elviselni. A művész szakmai elmélete egyébként sem azonos semmiféle ideológiával.
Smirgli, 8: egyfajta világnézet az is, hogy elveti a barokkos és arra hajazó formákat. Nem vallást kifejező világnézet, de a puritanizmusa közel áll a protestáns ízlésvilághoz. Aminthogy a művésztársainak alkotásai is inkább az északi és nyugati országokban találtak értő közönségre.
## Smirgli, Mne: tehát elveti a tömegembert seregbe szervezők épületigényeit is és a monarchikus, vagy kispolgári ízlésnek megfelelő díszes, jelképszerű szenthelyek megalkotását is. A klasszikus józan polgár szükségleteit tartja szem előtt, de ennek sem hódol be, hanem az új anyagok és technológiák adta lehetőségek alapján teremti meg - másokkal együtt - a modernitás építőművészetét.
10: Italo:"A klasszikus józan polgár szükségleteit tartja szem előtt" Késői korszakában nem ez látszik. A felhőkarcoló nem a klasszikus józan polgár szükséglete, hanem a nagykapitalizmusé, máshonnan vett kifejezéssel a finánctőkéé. - A szükségletet a megrendelő képviseli, a művész pedig eldöntheti, hogy teljesíti-e ezt az igényt. Ha igen, a szuverén művész akkor is a maga ízlése szerint alkot
Igen, a maga ízlése szerint. Mies van der Rohe ízlése kizárta, hogy tekintélyelvű, monarchikus, misztikus, fanatikus, totalitárius, vagy nyárspolgári, beszűkült, korlátolt módon nacionalista igényeket elégítsen ki. A modernizáló nagyipar, világkereskedelem és banktőke nyitottságában viszont nem látott olyan kizáró okot, amely miatt le kellett volna mondania művészi terveinek megvalósításáról.
Köszönöm Italo, de az iskola nem az én érdemem, anyu választotta, én csak kijártam:)
A Bauhaus stílusról még...egyik unokahúgom férje építésznek tanult Firenzében, emlékszem egyszer náluk nyaraltam és teljesen meglepődtem,mikor elkezdett nekem mesélni a bauhausról,hogy mennyire szereti, nos csak azért lepődtem meg,mert ott álltunk a gyönyörű XV. században épült házak és paloták közepén és akkor jön nekem ezzel a modern stílussal ez a fiú:))
A Défense-től engem szó szerint kirázott a hideg,olyan nyomasztó volt ott állnom a modern Diadalív lécsőinek a tetején,hogy szinte levegőt sem kaptam, úgy éreztem összenyomtak...
Évi, #13: érthető a firenzei kontraszt. Szerencsére ott nem épült modern blokk a régi város közepén. A Défenset is külön rakták, nem vegyítették pl. a Marais-val.
Évi, #13: Hozzászólásod nyomdokain haladva, a Défense-t bepótoltam a blogba. Lehet, hogy ebből a távlatból nem is annyira nyomasztó?
Italo! Nálunk is honos volt a Bauhaus irányát követő modern építészet. A harmincas években több tucat vagy száz szép és praktikus ház épült. A korszak legjelentősebb építészei: Fischer József, Ligeti Pál Molnár Farkas, Preisich Gábor, Hajós Alfréd, Kozma Lajos, Rimanóczy Gyula. Munkáikat Gropius, Mies, Le Corbusier ismerték és nagyra értkelték.
A legutóbbi megjegyzés hézagpótló volt. Köszönöm szépen ezt és a többiek kiegészítő információit.
Itlao,köszönöm:)Ebből nem, de fordítva- ha jól érzékelem ez a Diadalív irányából let fotózva- azért kell néhány óra,hogy megszokja az ember:)
Valóban, Firenzében nincs vegyítés, szerencsére:)
Párizs teljesen más város építészetileg, ott tulajdonképpen elfér, hiszen a különböző városnegyedek kicsit erről is szólnak,mind más és más világ:)
Évi, #18: a megszokáshoz valóban kell idő, ami után az ember szépérzéke is hozzá idomulhat az újhoz. Ebben segít, ha közben sok "régi", megunhatatlan zöld felületet is látunk.
Igen,a zöld az mindig sokat számít:)
#7,italo,tökéletesen egyetértek
Kalas, #19: Mies van der Rohe származását a nácik nem kifogásolhatták, csak a tervezési gondolatai voltak inkompatibilisak az ő pedagógiai céljaikkal. Mies egykorú építményei az egyén minél teljesebb szabadságát szolgálták, ellenben a náci eszmény az együtt menetelő közösséggel feltétlenül azonosuló néptárs volt. Nekik az egyébként a maga módján szintén tehetséges Speer gigantikus hatalmat megtestesítő konstrukcióira volt szükségük.
Squatoltam a '90-es években a Défense-nàl,hàt,elég nyomasztônak talàltam,de ezt egyéne vàlogatja.
Ott talàlkoztunk '96-ban a feleségemmel,szôval van rôla pozitîv emlékem is.
Halandor,én is 96-ban voltam ott,de nem találkoztunk,ha jól emlékszem rád:)))
Halandor #24: A squatra nem vágyik az ember, de komolyan alakítja az életünket. Még több zöld felület kellene a Défensbe is. Okos várostervezők ilyen külön "gettókba" helyezik el a felhőkarcolókat, hogy minél érintetlenebb maradjon a történelmi rész. Rómában is van egy magasházas rezervátum, most nem jut eszembe a neve. Eszményi a hegyes-völgyes városok helyzete, ott muszáj külön rakni a felhőket ostromló üzleti Cityt egy lapályos részre, mint az San Francisco, Montréal , Boston és talán Vancouver esetében történt.
Frankfurt is nyomasztó nekem, de szerencsére vannak ott is emberléptékű városrészek.
Azt hiszem a világvárosokhoz mind hozzátartoznak ezek a modern, felhőkarcolós városrészek, de a hatalmas parkok nélkülözhetetlenek.
Évi, Halandor és mi sokan, többiek: közös vágyunk a nagy zöldfelület, amit a racionális modern építészet is egyre tudatosabban igyekszik kielégíteni. Már említettem azt a törekvését, hogy fokozza a lakóhelyen az egyén szabadságérzését. A természettől azonban nem lehetünk szabadok, és jó azt éreznünk, hogy a részei vagyunk.
Pontosan:)
Ha pl.megnézed Párizst, hatalmas város,ám hatalmas parkok és persze kicsik is,mindenfelé.Ez már valami:)
Pedig nem most építették,kivéve a modern részeket.
Hozzá képest Budapesten a pesti rész nekem szörnyen szürke.
Évi, igen, Pestre a Monarchia épített környezete a jellemző. Fiatal város. Sokkal szegényebb, mint Bécs, de van itt is számos gyöngyszem. Párizs a gótikával lenyűgöz, Róma a barokkal - az ókori emlékekről nem is beszélve. Stockholm építészete viszont nagyszabású és emberközeli egyszerre. Prága meg Prága!
Hát igen:)Látod, Stockholm is a szívem csücske, Prágában viszont még nem jártam:(((
Igazad van, Pesten találni sok gyöngyszemet, de parkot szeretnék sokkal többet, zöldet és levegőt!:)
Az bizony jó lenne. Nagyon nagy szerencse, hogy egy órán belül kint lehetünk a budai hegyekben, erdőkben.
Eddig elkerülte a figyelmemet, hogy Tel-Avivban van a világ legnagyobb Bauhaus stílusú lakónegyede.
http://jelen.blogter.hu/333204/gropius_nyomain
Off: Italo mester, játssz velünk! http://zebra.blogter.hu/333939/locsoloverseny
Köszönöm szépen a meghívást!
A 16-hoz: Fischer emberségből is megállta a helyét, mert 1944-ben számos üldözöttet bujtatott és mentett meg. Hajós Alfrédot, ellenkezőleg, meg kellett menteni. Hiába volt az első újkori olimpia kétszeres magyar bajnoka. Az sem számított, hogy megalkotta a Sportuszodát. (Rónai Zoltán hamis papírokkal szabadította ki a nyilasok markai közül.)