Az ember életének és kultúrájának tanulmányozása biológiai ismereteket is feltételez. A műveltség elmélete merít a tőle látszólag igen távol álló anatómia és élettan tudásköréből. Számára kiemelkedő fontossága van az agykutatásnak. Ennek az egyik, viszonylag egyszerűbb tárgyáról számolok be röviden.
 
Nem minden az agyféltekéktől (idegeiktől, rétegeiktől, barázdáltságuktól, stb.) függ. A kéregalatti agyi képletek és az emóciók között is kapcsolat van. Magától értetődik, hogy a lelki tevékenységek nem redukálhatók élettani folyamatokra.  Sõt, a pszichés történések az idegi ingerületeken és a hormonokon keresztül a testi funkciókat is befolyásolják. Most csak a fizikai mûködés aktív lelki hatásait veszem szemügyre ezen a kölcsönhatáson belül. Az alábbi agyi alkatrészek természetesen más testi  szervekkel is százezernyi idegkapcsolatban állnak (nemcsak a pszichével), de ezzel itt nem foglalkozhatom.

A hangulati hullámzás, az érzelmek erõssége és elõjele a mandula formájú amigdala hatása alatt áll. Ez a biológiai memóriaegység különösképpen arra emlékezik, hogy milyen helyzetek milyen negatív emóciókkal jártak együtt és az újabb élethelyzeteket ezzel az érzelmi információval veti össze. A racionális ítéletektõl független módon mûködik. Helye a halántéklebeny mélyén található. (6.sz.)



A következõ képen az agyi rendszer más részei láthatók.  Olasz feliratozású képet találtam róla   (lobulo=lebeny, frontal, parietal,temporal=homlok, oldalfali, ill.halántéki.)



Egyik eleme a képen lila színû. Olaszul corteza entorinal  („magyarul”: gyrus hippocampi) a kapus funkciót teljesíti. Csupán azokat a környezeti hatásokat engedi rá a rendszerre, amelyek újszerûek, fontosak, magatartási döntést igényelnek. A következõ láncszem az itt zöldre festett hippocampus. (Az alakilag hasonló csikóhal, tengeri csikó nevével jelölik.) Értelmi felismerési és összehasonlító funkciót teljesít. Eldönti, hogy az adott helyzet milyen magatartási választ igényel. Ez a központi idegrendszer minôsítési csomópontja, mely a magatartást az értelmi helyzetfelismerés alapján szabályozza.

A primitív emlősökben az agykéreg felszínének 30-40%-át is kiteszi, az emberben ez az arány már elenyésző. A hippokampusz szerkezete egyszerűbb a többi agykérgi régióénál. Nélkülözhetetlen szerepet játszik összetett információk, események memorizálásában. Számos idegrendszeri megbetegedés, köztük az Alzheimer kór, elsőként a hippokampuszban okoz elváltozásokat.  A kór elleni küzdelemben a hippokampusz kutatásának kiemelkedő szerepe van.

Más nézõszögbõl szemlélve a rendszer ilyen képet mutat:



A hippocampus hidegen sorolja szét érzeteinket abból a szempontból, hogy hogyan kell rájuk válaszolni. Vele szemben az amigdala az emócionális hullámzást tartalmazza és érzelmi alapon ítéli meg a szituációkat. A veszélyérzet fõként itt lokalizálódik. Megbetegedése depressziót okoz.